A Babeş és a Bolyai egyetemek közös tudományos ülésszakot tartanak a Bolyai fennállásának tíz éves évfordulója alkalmából.
1954. szeptember
A kolozsvári magyar és román tagozatos Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet (Főiskola) magyar tagozatát áthelyezik Marosvásárhelyre. (Egykorú híresztelések szerint a Bolyai Tudományegyetem átköltöztetését is előkészítették az illetékesek, erre azonban nem kerül sor.)
1952.
megszűnik a Bolyai Tudományegyetem filozófiai kara.
1952. szeptember 6.
Eltávolítják a Bolyai Tudományegyetemről Jakó Zsigmond történelem- és Szabó T. Attila nyelvészprofesszorokat. (1954-ben visszaveszik őket.) Öt nap múlva menesztik Benkő Samut, B. Nagy Margitot, Hajós Józsefet, Csehi Gyulát és Tordai Zádort. Leváltják Nagy István rektort, akinek Bányai László lesz az utóda.A marosvásárhelyi Vörös Zászló szerint: "A M.A.T. [Magyar Autonóm Tartomány] megteremtése fokozza és még élesebbé teszi a nacionalizmus elleni harcot. Az ellenség [...] az együttlakó nemzetiségek soraiban [...] elszigetelődési törekvéseket, kultúrális elkülönülésre irányuló hajlamokat táplál...
1952.
Kacsó Sándor lemond az MNSZ elnöki tisztéről, de csak ősszel fogadják el a lemondását. A vezetőséget tavasztól kezdve Bányai László, Takács Lajos és Juhász Lajos képviselik - egyéb megbízatásaik mellett. (Ottrok Ferenc lesz az elnök Kacsó után. Az MNSZ megszűnése után Svédországban lesz nagykövet.) - 1953. tavasza
1951. október 1.
Megkezdődik az oktatás a Babeş és a Bolyai Tudományegyetemek jogi karainak, és a Bolyai Tudományegyetem gazdaságtudományi karának külön főiskolává egyesítése útján megszervezett Kolozsvári Jog- és Közgazdaságtudományi Főiskolán (Institut de Ştiinţe Juridice din Cluj). A jogi fakultás magyar és román tanítási nyelvű tagozatokból áll, a gazdaságtudományin csak magyar nyelven folyik tanítás, de román tagozatot is akarnak indítani.) 1953. augusztus 31-én megszűnik, de a Bolyai Tudományegyetem Bástya utca épületét nem kapja vissza.
1948. október 26.
Megjelenik a felsőoktatás átszervezéséről döntő 263.327. sz. közoktatásügyi miniszteri rendelet. A jogszabály az addigi orvosi karokból létrehozza az önálló orvostudományi egyetemeket, amelyek doktori címeket is adhatnak. (Ezt csak három év tanulással és tudományos munkával lehet megadni.) A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet azonban a doktori adási jogot nem kapja meg. A törvény megszünteti Marosvásárhelyen a szervezés alatt álló gyógyszerészeti kart. (A magyar nyelvű gyógyszerészképzést végül 1949-ben mégis engedélyezik.)- A közoktatásügyi miniszter 263.327. sz. határozata a Bolyai Tudományegyetemen felállítja a matematika és fizikai; a természettudományi; kémiai; történelem és földrajzi; filozófiai; pedagógia és pszichológiai; filológiai; közgazdasági, jogi és közigazgatási tanszékeket. Marosvásárhelyen általános orvosi; gyermekgyógyászati; közegészségügyi; fogorvosi; gyógyszerészeti.- A közoktatásügyi miniszter 249. sz. rendelete elrendeli az önálló Román és Magyar Művészeti Intézet (Institutul de Arta cu limba de predare maghiare din Cluj) felállítását. A Magyar Művészeti Intézet 3 fakultással indul: zenei (a dékán: Márkos Albert), képzőművészeti (román tagozata is van, a dékán: Aurel Ciupe), színművészeti (a dékán: Poór Lili). (A koreográfiai kar a román intézetnél van, magyar tagozattal.) Az intézet rektora Kovács Zoltán képzőművész. - 1949. február 6.-A Közoktatásügyi Minisztérium 263.318 sz. rendelete alapján elrendelik az Agrártudományi Intézet (Institutul Agronomic) Növénytermesztési fakultása magyar tagozatának létesítését Kolozsváron. A képzés 4 éves. (1951 őszétől 5 évre emelik az oktatás időtartamát.) - 1948. november 15.
1948.
Nyugdíjazzák Bíró Vencel és Balanyi György történészprofesszorokat. A Bolyai Tudományegyetemről visszatér Magyarországra Zolnai Béla, a francia irodalom professzora, Kispál Magdolna nyelvész, Buza László jogászprofesszor, Sövényházy Ferenc jogászprofesszor, Kislégi Nagy Dénes közgazdászprofesszor, Rajty Tivadar közgazdászprofesszor, Borbély Sámuel matematikaprofesszor, Fényes Imre fizikaprofesszor, Dezső Lóránd fizikaprofesszor, Vargha László kémiaprofesszor, Csík Lajos biológiaprofesszor.
1948. január 1.
Megalakul a 3. Groza-kormány. Tagjai közt van: Ana Pauker külügyminiszter; Emil Bodnăraş hadügyminiszter; Luka László/Vasile Luca pénzügyminiszter; Teohari Georgescu belügyminiszter.
1945. december 18.
A Monitorul Oficialban megjelenik a nemzetnevelési miniszter 347.101. sz. rendelete, mely szerint a kolozsvári magyar egyetem új hivatalos elnevezése: Kolozsvári Bolyai Tudományegyetem - Universitatea Bolyai din Cluj.
1963 nyár vége
1963 nyár végén - utolsó alkalommal - ismét hazalátogat a szülőföldjére Tamási Áron író.
1963 ősze
1963 őszétől megkezdik a közintézmények, közterek elnevezésének megváltoztatását. Ennek során egyrészt eltűnnek az orosz/szovjet személyek nevei, Erdély magyarok által is lakott településein pedig - az 1964 január-februári pártkonferenciák után - a magyar személyiségek neveinek nagy része.A hivatalos álláspont szerint olyan személyekről való utcaelnevezés meghagyása indokolható, akik az adott helységben születtek Erre hivatkozással Kolozsváron például a Jókai utcából Napoca lesz, a Kossuthból pedig - Lenin. (A széleskörű névváltozásokról a sajtó leginkább hallgat.) Az utcák, közterek átkeresztelése mellett tovább folyik a magyar nyelvű táblák lecserélése is.
1963 nyara
1963 nyarától a román hatóságok mereven érvényesíteni kezdik azt az előírást, amely szerint az uticélnak megjelölt helyet a magyarországi látogató csak a helyi milícia engedélyével hagyhatja el. (A román állampolgárok ezzel szemben szabadon utazthatnak Magyarország területén.) Az egy évvel későbbi, július 1-3-i kétoldalú tárgyalásokon Kállai Gyula ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy ez az intézkedés "a magyar közvéleményre negatívan hatott", mire Ceauşescu közli, hogy erre azért volt szükség, mert "az oda utazó személyek nacionalista tevékenységet folytatnak", "nacionalista anyagokat" terjesztenek.
1963 tavasza
1963 tavaszán az emigrációban élő magyar diákság szervezete, a Genfben székelő MEFESZ (Magyar Egyetemista és Főiskolai Hallgatók Szövetsége) VIII. szövetségi közgyűlésén elfogadnak egy határozatot, amelyben a romániai magyar kisebbség helyzetével foglalkoznak. Ebben többek között követelik a megszüntetett/beolvasztott magyar iskolák és a Bolyai egyetem helyreállítását, a Magyar Autonóm Tartomány visszaállítását az eredeti határai között, a cenzúra eltörlését, Magyarország és Románia közötti látogatások, utazások megkönnyítését, a túlzó nacionalizmus, sovinizmus és irredentizmus megszüntetését.
1959. május 3.
Kolozsváron öngyilkos lesz Csendes Zoltán (1924-1959) statisztika professzor, a Bolyai Tudományegyetem egyik utolsó prorektora, aki részt vett az egyetem-egyesítéssel kapcsolatos tárgyalásokon. Tettét minden bizonnyal a magyar egyetem felszámolásával szembeni tiltakozás motiválta.
1959. április
Az RMP Központi Vezetésének titkársága vitát rendez a Bolyai egyetem magyar irodalomtörténeti kurzusairól (egyetemi jegyzeteiről). A résztvevők (az irodalomtanszék tanszemélyzete, a Babeş egyetem irodalomtörténész oktatói, a Bolyai egyetem vezetése, Vécsey Károly, és Blénesi Ernő, a KV titkársága alatt működő, "az együttélő nemzetiségek problémájával foglalkozó bizottság" munkatársai, valamint írók, kritikusok.) Szigeti József jegyzetét azzal támadják, hogy a szerző engedményt tett "a reakció burzsoá irodalomtörténetírásnak", Jancsó Elemért pedig "az irodalmi hagyomány elvtelen, békülékeny, felületes értékelése miatt" marasztalják el. A vitával összefüggésben az Igaz Szó májusi számában (a fél éve a lapban folyó "ideológiai kampány" betetőzéseképpen) megjelenik Blénesi Ernő és Vécsei Károly cikke: "Az irodalomtörténeti oktatás eszmei tisztaságáért".
1959. április 19.
A Bolyai Tudományegyetem megszüntetése (illetve a Babeşsel történő összevonása) és a Securitate zaklatásai miatt öngyilkos lesz Szabédi László irodalomtörténész, egyetemi tanár.
1959. április 20.
Kolozsvár mellett öngyilkos lesz Molnár (Löwinger) Miklós (1922-1959) közgazdász, egyetemi tanár. A Bolyai Tudományegyetem közgazdaságtudományi tanszékének tanára korabban az terjedt el, hogy Molnár a Babeş és a Bolyai erőszakos egyesítése miatt vetett véget az életének, azonban azok, akik a családot közelről ismerik, cáfolják ezt a hiedelmet.
1959. április 2.
Bukarestben a Gheorghe Gheorghiu-Dej elnöklete alatti értekezlet véglegesíti a Bolyai és Babeş egyetemek összevonásával létrehozandó egyetem új struktúráját. Az ekkor készített "referat"-ban, feljegyzésben rögzítik, hogy mely tantárgyakat fognak magyar nyelven is leadni. Dej javaslatára elfogadják a Babeş-Bolyai Tudományegyetem nevet.
1959. március 13.
Az Igazság beszámol róla, hogy a kolozsvári Babeş és Bolyai egyetemek diákotthonai "egyesítési ünnepségeinek" esti "fénypontjaként" elfogyasztják a magyar és román diákok első közös vacsorájukat. (Az egyetemi diákegyesületek, IMSZ- és pártszervezetek egyesítése is megtörténik a hónap elején.)
